Válasz Füle Lajos Futás című versére

Rohan a világ, kiesett szájából a zabla
Ajkainkra megannyi bűnös szót fogadva
Dicsérnénk Atyánkat ki Szent és Dicső,
Hol bűn fogant, ily dicséretre vágyna Ő?

Már csak az évek futnak egyre távolabb,
S velük szalad száz meg ezer gondolat,
Hibáink mondják felettünk a vádakat
Dobjuk le végre a gyarló láncokat!

Istenem milyen élet után fut az ember?
Játszunk-játszunk végtelen türelmeddel,
Ha rád se néznék karod akkor is ölel,
Könnyek és vér áztatta örök szerelemmel.

Bár csak magam is megállhatnék végre,
Hogy mindig legyen időm tekintni az égre,
Szerelmedre szerelemmel had feleljek,
Te légy Uram, s ne egy elmúlásra ítélt élet!
/Cs.A.É./